Történelemórákon nem sokat tanultunk a magyar gyógyszerészet kialakulásáról, híres gyógyászati felfedezésekről, kutatókról, vegyészekről, pedig a méltán világhírű magyar gyógyászat szinte egyidős az államalapítással. A több évtizedes, olykor évszázados felfedezések pedig nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ma a legtöbb betegségre létezzen valamilyen gyógymód. Szent-Györgyi Albert nevét jól ismerjük a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásai jóvoltából, de dr. Láng Adolf Ferenc, Rozsnyay Mátyás, Richter Gedeon, Wolf Emil, Kereszty György, Balla Sándor – és a sor hosszasan sorolható lenne – munkásságáról kevesebbet tudunk.
1015 Az első patika
A pécsváradi bencés apátság szerzetesei alapították az első, a mai patikához nagyon hasonló, gyógyászati célú helyiségeket, illetve ispotályokat (a mai kórházak elődjei), ahol orvosi és gyógyszerészeti ismeretekkel rendelkező szerzetesek készítették el a szükséges gyógyszert gyógynövényekből. Később Pannonhalmán és Bakonybélen is működtek ilyen intézményeket.
1303 Az első nyilvános gyógyszertár
Budán megnyílt az első nyilvános gyógyszertár „az egészség helyreállítása és megtartása, illetve legalább a betegség okozta fájdalmak enyhítéséhez szolgáló szükségletek (gyógyszerek) kielégítése” érdekében. Míg korábban a készítményeket az orvosok állították elő, ebben az időszakban már elkülönült az orvosi és a gyógyszerészeti hivatás.
1655 Wéber János, a korszakos zseni
Az 1600-as évek legkiemelkedőbb gyógyszerész egyéniségének tartották, aki nemcsak saját gyógyszertárat, hanem orvosi rendelőt is üzemeltetett. Olyan hírnevet szerzett magának rövid időn belül, hogy 1655-től még a legelőkelőbb családok is hozzá küldtek gyógyszerért a szomszédos vármegyékből. Ő látta el orvossággal többek között gróf Wesselényi Ferencet, Magyarország 1665-1997 közötti nádorispánját is. Mélyreható tanulmányt írt a pestis elleni védekezésről, tartott Afrikából behozott afrodiziákumot, illetve rókatüdőt, amelyet illatos vízben megfőzve tüdőbetegek ittak a mellkas megerősítésére.
1770 Különválik a két szakma
Az orvosi és a gyógyszerész tevékenység végleges különválasztását 1770-ben Mária Terézia utasítására, a Generale Normativum in Re Sanitatis-rendeletben szabályozták.
1843 Már van magyar elnevezés
Bugát Pál az 1843-ban megjelent Természettudományi Szóhalmaz című művében először említi a gyógyszer elnevezést, amely görög megfelelője, a farmakon mérget és orvosságot is jelent. A "gyógyító szer" elnevezésként 1775-ben már használatos volt.
1848 A modern gyógyszerészet kezdete
A modern magyar gyógyszerészet első nagy alakja dr. Láng Adolf Ferenc Nyitrán megalapította az első hivatalosan működő gyógyszertárat.
1867 Az első hazai gyógyszerüzem létrehozása
A század utolsó évtizedeiben megnövekedett az igény a gyógyszerek iránt, a fejlett gyógyszeriparral rendelkező nyugati országokban már alkalmazott új gyógyszerformák (tabletta, drazsé, injekció) Magyarországon is terjedni kezdtek, és az akkoriban legmodernebbnek számító új gyógyszerek, a szerobakteriológiai (a baktériumok elleni ellenanyagokkal/vérsavó előállításával foglalkozó tudomány terület) és az organoterápiás (állati eredetű szervekkel, szövetekkel vagy kivonatokkal történő gyógykezelés) készítmények gyártása is jelentős ipari hátteret igényelt. Az első hazai gyógyszerüzemet Wagner Dániel a pesti Soroksári úton Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. néven alapította, de egy évtizednyi működés után meg is szűnt.
1883 A lázcsillapítók felfedezése
A hazai gyógyszergyártás iparosodás előtti nagy alakja Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus volt. Patikájában laboratóriumot működtetett, ott kísérletezte ki az íztelen, lázcsillapításra használatos kinint. Az elkészítési módot a Magyar Gyógyszerkönyv 1883-ban megjelent első kiadásának pótkötetében pedig közkinccsé tette. A gyermekgyógyászatban akkoriban ez volt az egyedüli lázcsillapító szer.
1885 A vizelethajtás úttörői
Jendrassik Ernő Kolozsváron született orvos kora egyik legjelentősebb ideggyógyásza volt, munkássága elsősorban az idegbántalmakra és az idegrendszer élettani vizsgálatára terjedt ki. Pályafutása elején azonban behatóan foglalkozott belgyógyászati kérdésekkel is, ekkor fedezte fel a kalomel (higany-klorid) ópiummal való kombinációjának diuretikus, vagyis vízhajtó hatását. Ennek elsősorban a vizelethajtásban, a vérnyomás-, illetve az ödéma csökkentésében van szerepe.
1890 Megoldás az idegbántalmakra
Karlovszky Geyza jelentős analitikai és gyógyszerészeti kémiai eredményeket ért el a század végén, ő állította elő a rubídium-ammónium-bromidot, amely idegbántalmak kezelésére volt alkalmas. Mestere, Than Károly tiszteletére Thanatolnak nevezte el a készítményt. A hatóanyagot ma is alkalmazzák idegbántalmakra.
1900 A fenolftalein hashajtó hatás felfedése
A korszak nagy alakjaihoz tartozott Dr. Vámossy Zoltán, aki gyógyszerkutató munkásságának egyik jelentős eredménye volt a fenolftalein hatásának a felismerése és Purgo tabletta néven a gyógyászatba való bevezetése. A fenolftaleint indikátorként, lúgos kémhatás kimutatására napjainkban is használják.
1907 Richter Gedeon gyárat alapít
Az ipari méretű magyarországi gyógyszergyártás a XX. század elején egy tőkeerős, nagy felkészültségű, világot járt gyógyszerész, Richter Gedeon nevéhez fűződik, aki Üllői út 105. sz. alatti gyógyszertárának (Sas Patika) laboratóriumában 1901 óta kísérletezett organoterápiás készítmények előállításával, és hamarosan forgalomba hozta a természetes adrenalint, illetve lecitint. Jó érzékkel felismerte az organoterápiás gyógyszerekben rejlő sikert, és hogy a gyógyszerkészítés racionálisabban oldható meg ipari keretek, mint magisztrális, vagyis laboratóriumi körülmények között. Sikerei lehetővé tették, hogy 1907-ben - elsősorban organoterápiás gyógyszerek gyártására - új telephelyen, Kőbányán gyárat alapítson. A gyáralapítást és a termelés beindítását nehezítette, hogy a hatóságok gyógyszeriparral kapcsolatos tapasztalatok hiányában bizalmatlanok voltak, és az engedélyeket szigorú feltételekhez kötötték. A Richter-gyár később foglalkozni kezdett növénykémiai és szintetikus kémiai termékek gyártásával is. Az itt előállított első gyógyszerek láz- és fájdalomcsillapítók, valamint fertőtlenítő és életmentő szerek voltak, mind közül a legismertebb a ma is használatos Kalmopyrin lett. A világháború előtt már mintegy száz gyógyszer-specialitása volt a gyárnak.
1910 Két vegyész, Wolf Emil és Kereszty György megalapítja a Chinoin-t
1910-ben lerakják az ALKA Vegyészeti Gyár alapjait, amely három évvel később Chinoin, majd a rendszerváltás után már mint Sanofi néven vált napjaink egyik legjelentősebb hazai gyógyszergyárává. A szakma nem előlegezett nagy bizalmat az új gyárnak, kétségbe vonták, hogy az árjegyzékében feltüntetett aszpirin, kodein, éter, szalicilsav, lecitin gyártására egyáltalán képes. Az alapítókat azonban hidegen hagyták a kétkedő hangok. Wolf németországi tapasztalatai alapján olyan gyárat kívánt létrehozni, ahol a gyártási eljárások alapja a kémiai szintézis és nem a növényi, illetve állati anyagok feldolgozása. Célja az volt, hogy saját kutatásokon alapuló eredeti készítményekkel álljanak elő. Az elképzelés sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy a Chinoin az elmúlt 110 évben számos olyan fejlesztést tett, amely óriási jelentőséggel bírt a gyógyszerészet történetében. A gyárat mai napig a magyar szintetikus gyógyszergyártás bölcsőjének tekintik.
1913 Új szereplő a hazai gyógyszergyártásban
Balla Sándor 1913-ban, 32 évesen alapította meg a svájci dr. Albert Wanderrel az Egis jogelődjét. Az ambiciózus fiatal gyógyszerész addigra bejárta Nyugat-Európát, több patikában is tulajdonos lett, szakfolyóiratot indított, de a nagy álma az volt, hogy Magyarországon gyártson gyógyszert. Balla odaadó munkával valóra is váltotta álmait: kőbányai gyárában alig több, mint tíz év elteltével, 1924-re már ötvennél több készítményt gyártottak, 1932-1933-ban pedig önálló kutatólaboratórium is épült a Keresztúri úton. (Ma is itt működik az Egis központi telephelye, valamint itt található a társaság székhelye is.) A Balla Sándor vezette vállalat innovatív, újításokra nyitott szemléletét többek között az 1937-es, az első heterociklikus szulfamid-készítmény, a Ronin előállítására megvalósított független eljárás, illetve az azt követő számos egyéb szintetikus eljárás is igazolta.
1916-1918 Felfedezik az első magyar gyulladáscsökkentőt
Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első nyomás alatti gyógyszeripari technológiát a szalicilsav, az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagának előállítását. Az ekkor kifejlesztett görcsoldó hatású Novatropin hazánk legrégebbi, napjainkban is forgalomban lévő hatóanyaga.
1915-1940 A Richter nemzetközi céggé válik
A háború után a nemzetközi tudományos felfedezések új lendületet adtak a családi részvénytársasággá alakult cég fejlődésének. Az újonnan alakult részvénytársaság – felmérve a régi és új készítmények külföldi forgalmazásának kedvező lehetőségeit – az exporttevékenység intenzív fejlesztését határozta el, és a húszas évek végén rövid idő alatt öt kontinenst átfogó képviseleti hálózatot épített ki. Ezek közül tíz a harmincas évek végére a Richter Rt. termelő leányvállalatává fejlődött. A szulfonamid készítmények felfedezése forradalmasította a gyógyítást, világszerte felgyorsította a szintetikus kutatást. Ennek hatására a harmincas évek végén a Richterben is látványosan fejlődött a szintetikus kutatás. Megkezdődött a szteroidok kutatása, számos új külföldi gyógyszer gyártási eljárását dolgozták ki és megszületett a Richter első originális szintetikus készítménye.
1924 Megjelennek a szív- és keringésre ható gyógyszerek
Az 1920-as években a magyar gyógyszeripar nagy lendülettel fejlődött, a nagy vállalatok mellett a közepes és kis vállalatok együttes termelése azt eredményezte, hogy az 1920-as évekre kapacitását tekintve a hazai gyógyszergyártás már világviszonylatban az első hat között helyezkedett el.
A Balla Sándor vezette Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár (Egis) a Korányi Klinikával együttműködve fejlesztette ki a keringési betegségek gyógyításában alkalmazott Theosan termékcsaládot, amely mind itthon, mind külföldön sikeres volt. Az elkövetkező évtizedekben az Egis számos további szív - és érrendszeri készítményt fejlesztett ki.
1927 Világszabadalom a nyers mákból
Kabay János gyógyszerész Büdszentmihályon (Tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár néven új gyógyszergyárat hozott létre zöld máktokból történő morfin gyártására. A szabadalmat két évvel korábban nyújtotta be. Az eljárás világszerte nagy feltűnést keltett, olyannyira, hogy a gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.
1928 Az inzulin gyártási technológiájának kidolgozása
A Chinoinban Földi Zoltán vezetésével több éves kutatómunkával sikerült kidolgozni egy technológiát az inzulin sertés hasnyálmirigyből történő előállítására, amellyel nagy hatékonyságú és tisztasági fokú inzulint állítottak elő. Az inzulin üzemi méretű gyártása a világon másodikként a Chinoinban valósult meg.
1932 Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitamin üzemi előállítása a világon elsőként
Az orvos, biokémikus Szent-Györgyi Albert 1928-ban a mellékveséből, majd 1932-ben a paradicsompaprikából is előállította az aszkorbinsavat, és bebizonyította a biológiai oxidációban való jelentőségét. Eredményeiért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Kutatásai alapján, védett szabadalom oltalma alatt a világon először megindult a C-vitamin üzemi gyártása a budapesti Chinoin gyárban.
1936 Növelik a szív teljesítőképességét
Törő Imre (1900-1993) 1936-ban felismerte, hogy az embrionális borjúszívizom-kivonat regenerálja a miocardiumot, és ezáltal növelhető a szív teljesítőképessége. A készítményt nem sokkal utána a Richter gyár forgalomba hozta.
1939 A magyar sebhintőpor világsikere
Dr. Wolf Emil, Dr. Földi Zoltán, Gerecs Árpád és Kőnig Rezső dolgozta ki az Ultraseptyl előállítását, amely a leghatásosabb és a legkevesebb mellékhatással rendelkező antibakteriális készítmény volt. Ezek után a II. világháborúban a harcoló felek között nagyon elterjedt: a németeken és a szövetségeseken kívül a termék eljutott a semleges Törökországon keresztül az angol hadseregbe, az USA-ba, sőt a Szovjetunióba is. 1945-ben orosz katonák is az ismert gyógyszert keresték a gyárban.
1951 A penicillin üzemi előállítása Magyarországon először
Az év második felében megindult Magyarországon az első üzemi penicillingyártás a Chinoin újpesti üzemében. Ez a munka több szabadalmi bejelentést eredményezett, és Dr. Földi Zoltánt 1952-ben, míg Kőnig Rezsőt 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki többek között a penicillinnel kapcsolatos tevékenységükért.
1959-1979 Már a feledékenységre is van megoldás
Kétszázötven szabadalma közül az egyik legfontosabb fejlesztés Szántay Csaba munkásságában ezekben az években születik meg: kidolgozta a Cavinton agyi értágító gyógyszer ipari méretű gyártását, amellyel a világ egyik legfontosabb gyógyszerét alkotta meg. Később több jelentős állami díjat is kapott, többek között Széchenyi díjat. A Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke volt.
1965 A görcsoldás új korszaka
Az 1960-as évek az eredeti gyógyszerek felfedezésének aranykora volt. Ebben az időben tíz év alatt számos szabadalommal védett gyógyszerkészítmény született, ekkor vezették be az egyik legnagyobb gyógyszerexportot jelentő gyógyszert, a No-Spa-t (Sanofi), amely napjainkban is változatlanul sikerkészítmény hasi görcsoldásra. Nem sokkal később Dr. Pallos László vegyészmérnök és munkatársai felfedezésének eredményeként az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (Egis) fejlesztette ki azt a másik készítményt, amely 1967-ben került forgalomba. Az értágító, simaizom görcsoldó originális gyógyszerkészítményt 10 évvel később már 50 országba exportálták.
2013 A biohasonló gyógyszerek forradalma
A nemzetközi gyógyszeripar egyik jelentős újdonságai voltak az úgynevezett biologikumok, amelyek számos krónikus betegségre kínálnak korszerű terápiát. A biohasonló gyógyszerek egy elfogadott/törzskönyvezett biologikumok, amelyek minősége, biztonságossága és hatásossága a törzskönyvezett referencia készítményével hasonló. Magyarországon, az Egis gyógyszergyárban 2013 novemberében forgalomba hozták az első olyan biohasonló monoklonális antitestet (mAb), amelyet az Európai Bizottság engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakvéleménye alapján.
2021 A megkerülhetetlen magyar gyógyszeripar
Mára a magyar gyógyszergyártás szinte valamennyi betegségre kínál alternatívát, ezek mögött magyar munka, sikeres kutatás, világszínvonalú gyártás és minőségbiztosítás áll. Szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedésekre, anyagcserezavarokkal kapcsolatos kórképekre, idegrendszeri megbetegedésekre is elérhetők amagyar gyógyszerek, kiemelt szerepet kapnak a női egészséggel kapcsolatos készítmények, vitaminkészítmények, gyógynövényekből készített termékek. A számokat tekintve ma az alapellátásban minden második beteg magyarországi telephellyel rendelkező gyártógyógyszerével gyógyul. A hazai gyógyszergyártók jelentős foglalkoztatók, több mint 53 ezer munkahely teremtéséhez járulnak hozzá. Napjainkban több mint 100 országban gyógyulnak magyar gyógyszerrel, évente az exportból származó bevétel eléri a 900 milliárd forintot. Ugyanakkor a fejlesztés és a kutatás jelenleg is elengedhetetlen: a magyarországi gyógyszergyártók évente 70-80 milliárd forintot költenek erre a területre.
Források:
Szalkai Zsuzsanna: A Kalmorypintől a Cavintonig - a gyógyszeripar nagy korszakai Magyarországon
https://www.magyosz.org/hu/oldal/a-magyar-gyogyszereszet-kezdetei
https://www.magyosz.org/hu/oldal/hires-magyar-kutatok,-jelentos-magyar-gyogyszereszeti-felfedezesek
https://hu.egis.health/tortenetunk
https://www.richter.hu/hu-HU/rolunk/Pages/multunk.aspx
https://www.sanofi.hu/hu/magunkrol/a-sanofi-magyarorszagon/vallalatunk-tortenete