Magyosz Logo
Nem vesszük komolyan szívünk egészségét

Nem vesszük komolyan szívünk egészségét

Hiába a riasztó nemzetközi és magyar statisztikák, világszerte szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben. Pedig a receptet mind tudjuk, hogyan őrizhetjük meg szervezetünk legfőbb motorjának egészségét, mégsem foglalkozunk vele eleget. A Szív Világnapja alkalmából érdemes elgondolkodni ezen.

Tudjuk, olvassuk, halljuk vagy ezerszer, milyen veszélyesek a szív- és érrendszeri betegségek, a többség mégsem veszi elég komolyan a dohányzás, a túlsúly, a magas vérnyomás, a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a nagyfokú stressz romboló hatását. Hiába tudjuk a receptet, hogy elkerüljünk egy alapvetően nem genetikai adottságú betegséget, mégis, világszerte majdnem 19 millióan (18,6 millión) halnak meg valamilyen kardiovaszkuláris betegségben, a halálesetek 31 százalékát pedig valamilyen szív- vagy érrendszeri rendellenesség okozza. Ne gondoljuk azt azonban, hogy hazánkban sokkal jobb a helyzet, hiszen ebben mi is követjük a trendeket: Magyarországon minden második halálozást szív- és érrendszeri betegség okoz[1], a nők 53 százaléka, míg a férfiak 50 százaléka keringési betegségben hal meg[2], és valamennyi egészségügyi panasz közül a koszorúérbetegség szedi a legtöbb áldozatát. Ez azonban 80 százalékában megelőzhető lenne, ha minimalizálnánk a kockázati tényezőket. Egy brit kutatás szerint az emberek 80 százalékának magasabb a szívéletkora, mint a valós éveinek száma. Ezt egy online teszt segítségével egyébként bárki tesztelheti, így kiderülhet, hogy a családban előforduló hasonló panaszok, a dohányzás, a magas koleszterinszint, a túlsúly, a magas vérnyomás is éveket öregíthet a szívünkön.

Van, amikor a megelőzés már nem segíthet
A szakemberek különböző módszereket ajánlanak a megelőzésre, hogy minél nagyobb arányban megakadályozzanak újabb halálozásokat. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy a szív- és érrendszeri betegségek sokáig tünetmentesek, egészen a legutolsó fázisig, amikor már váratlan, sokszor súlyos következményekkel járhatnak. Az évenkénti szűrővizsgálatra nem kell sok időt szánni, mégis az egyik legfontosabb, amit megtehetünk önmagunkért, hiszen így időben kiderülhetnek rendellenességek, és így hamarabb megkezdődhet a terápia. Ha időben lépünk, akkor akár életmód váltással javítható az állapot, a többségnek azonban már csak a gyógyszeres kezelés segít a panaszai csökkentésében. Kevesen tudják, de Magyarországon három kardiovaszkuláris betegségben szenvedő páciensből kettő Magyar Gyógyszer Védjeggyel ellátott terméket szed. Ezek a készítmények mind szigorú feltételrendszernek felelnek meg és magukon hordozzák a magyar gyógyszergyártás több mint 100 éves tradícióit, magas minőségét, szakértelmét és hatékonyságát.

Mikor gyanakodjunk?
Ha visszatérő mellkasi fájdalmat, szapora szívdobogást, nehézlégzést, légszomjat, az alsó végtagok duzzanatát tapasztaljuk, mielőbb keressünk fel egy szakorvost. Első körben megoldás lehet a háziorvos vagy egy belgyógyász is, aki laborvizsgálatot, mellkasröntgent, EKG-t tarthat szükségesnek, bizonyos speciális vizsgálatokat (pl. szív ultrahang, echográfia) azonban már egy kardiológussal érdemes elvégeztetni.

Mindössze két szempont, amire figyelnünk kell, hogy elkerülhessük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását

· Éljünk egészségesebben:

o Kerüljük a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást!
o Mozogjunk rendszeresen! Nemzetközi ajánlások[3] szerint naponta 7 ezer lépést kellene megtenni, emellett hetente legalább 300 perc közepes, vagy 150 percnyi magas intenzitású sportot célszerű végezni az ideális testmozgás elérése érdekében.

· Figyeljünk a megfelelő táplálkozásra:

o Együnk sok rostban gazdag, de zsírban szegény ételt.
o Törekedjünk az 5 mmol/l alatti koleszterinszint elérésére, az éhgyomori vércukorszint pedig 6 mmol/l alatt az optimális.
o A túlsúly is fokozza a kockázatot: figyeljünk a testtömegindexre és a zsírszázalékra. A WHO szerint az ideális haskörfogat férfiaknál 102 cm alatti, nőknél 88 cm alatti.

 

 

Mikor van a Szív Világnapja?
Az 1998-ban megalakult Szív Világszövetség (World Heart Federation) legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy korra, nemre, földrajzi és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül mindenkinek lehetővé tegye a hosszabb, jobb minőségű életet, amelyben fontos szerephez jut a szívbetegségek, a stroke megelőzése és gondozása. A szövetség ebben a misszióban szorosan együttműködik  a WHO-val (Egészségügyi Világszervezet), közösen hozták létre 2000-ben a Szív Világnapját, amelyet szeptember utolsó vasárnapján tartanak. Az edukációs kampányok és a figyelemfelhívás mind azt szolgálják, hogy ne csak birtokában legyünk a tudásnak, hogyan kerülhetőek el ezek a betegségek, hanem hasznosítható, mindennapi tanácsokat is adnak mindannyiunknak. Az idén Budapesten nagyszabású rendezvényt is tartanak a világnap kapcsán.