2019-ben is növekedést mutat a gyógyszeripar: nőtt az iparág kibocsátása, a bruttó hozzáadott érték volumene. A gyógyszergyártás értéke az egy főre vetített értékekben mutatkozik meg igazán: 2018-ban egy munkavállalóra 24, míg 2019-ben már 31 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott. A magyar gyógyszeripar exportorientáltságának köszönhetően Magyarország gyógyszerkülkereskedelme a visegrádi országokkal összevetve is kiemelkedő: egyedül Magyarországról mondható el, hogy nagyobb értékben exportált gyógyszereket külföldre, mint amekkora értékben importra szorult.
A koronavírus járvány okozta válság rámutatott, hogy Magyarország számára nagy előny, hogy az országban történelme van a gyógyszergyártásnak s így biztos lábakon áll a termelés. 2020 kihívásokkal teli év volt minden szektor és minden iparág számára, amely nemcsak a nemzetgazdaság, de a nemzet biztonsága szempontjából is az események középpontjába állította a magyarországi gyógyszergyártást.
A vállalatok által 2020 szeptember végén közzétett pénzügyi beszámolók, valamint a november végén a KSH által publikált iparági statisztikák hátterében csak mostanra foglalható össze az ágazat gazdasági teljesítménye a 2019-es évről, mely eredményekről a MAGYOSZ egyes tagvállalatai megbízásából ismételten a Nézőpont Intézet készített „nemzetgazdasági lábnyom” tanulmányt.
Megvizsgálva a KSH által 2020-ban publikált iparági kibocsátási adatokat a gyógyszeripar a 2018-as 1.027 milliárd forintról 2019-re közel 100 milliárd forinttal meghaladva 1.119 milliárd forintra növelte kibocsátását, míg az éllovasnak számító járműipar 8.761 milliárdról 9.938 milliárd forintra tudott növekedni.
A magyarországi gyógyszeripar jelentőségét mutatja a bruttó hozzáadott érték volumene . A KSH adatai alapján a gyógyszeripar 2019-ben az előző évhez képest 50 milliárddal több, összesen 530 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket állított elő. Az itt is kiemelkedő teljesítményű gépjárműipar bruttó hozzáadott értéke a 2018-as 1 663 milliárd forintról 2019-re 1 653 milliárd forintra csökkent, a gyógyszeriparhoz képest alig több mint háromszoros értéktermeléssel. Az egy főre vetített értékekben mutatkozik meg igazán a gyógyszergyártás értéke: 2018-ban egy munkavállalóra 24, míg 2019-ben már 31 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott. Ugyanezen mutató a járműiparban pedig 2018-ban és 2019-ben is kerekítve 15 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott egy munkavállalóra.
Ha a gyógyszeripar 530 milliárdos bruttó hozzáadott értékéhez hozzávesszük azt is, hogy más vállalatokon és a beszállítói iparágon keresztül mennyi közvetett, a munkavállalók pénzköltésein keresztül pedig mennyi indukált hozzáadott értéket generált, akkor még ennél is nagyobb számot kapunk: 197 milliárd forint közvetett és 153 milliárd forint indukált hozzájárulással a gyógyszergyártás teljes hozzáadott értéke 880 milliárd forintnak becsülhető.
16 MAGYOSZ tagvállalat pénzügyi beszámolóit elemezve elmondható, hogy a vállalatok 2018-as nettó árbevételüket– 1.204 milliárd forintról 2019-re 1.296 milliárd forintra növelték.
A hazai gyógyszergyártás sikerterületének számít a külkereskedelem. A KSH adatai alapján a gyógyszeripar 2019-ben 907 milliárd forint értékben értékesített, amelyen belül az exportértékesítés 777 milliárd forinttal a teljes értékesítés 86 százalékát képezte. A magyar gyógyszeripar exportorientáltságának köszönhetően Magyarország gyógyszerkülkereskedelme a visegrádi országokkal összevetve is kiemelkedő : egyedül Magyarországról mondható el, hogy nagyobb értékben exportált gyógyszereket külföldre, mint amekkora értékben importra szorult. Míg e tekintetben a magyar gyógyszerkülkereskedelem 399 milliárd forint többletet, addig Szlovákia 457 milliárd, Csehország 686 milliárd, Lengyelország pedig 1.053 milliárd forint hiányt mutat .
A magyarországi gyógyszergyártás versenyképessége kutatás-fejlesztési tevékenységének intenzivitásán is múlik. A MAGYOSZ 16 tagvállalata 2018-as 68 milliárd forintos K+F ráfordításaikat 2019-re 11 százalékkal, 76 milliárd forintra növelte. A KSH adatai is jól mutatják a gyógyszergyártás K+F orientáltságát: 2019-ben a teljes nemzetgazdasági K+F ráfordítás 10 százalékát adták a gyógyszergyártók ráfordításai.
A gyógyszergyártás sikere és versenyképessége nem kis mértékben munkavállalóik képességein és képzettségén, teljesítményén, valamint áldozatán múlik. A tanulmányhoz adatot szolgáltató 16 MAGYOSZ-tagvállalat közlése alapján a vállalatok 14.997 teljes állású munkavállalójának 43 százaléka felsőfokú végzettséggel, míg 48 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik. A MAGYOSZ adatközlése alapján a gyógyszeriparban dolgozók 15 százaléka dolgozik K+F munkakörben. A KSH adatai alapján ez a 2.507 munkavállaló a teljes nemzetgazdaságban K+F munkakörben foglalkoztatottak 7 százaléka.
A magyarországi gyógyszergyártás szerkezetét tekintve is igen sokrétű, kis számú nagyvállalat mellett számos kis- és közepes vállalkozás alkotja. A gyógyszergyártás KKV-szektora jellemzően a hazai piacra termel, még nem értek el abba a fázisba, hogy képesek legyenek jelentős értékesítéseket generálni az exportpiacokon. Ebből adódóan K+F ráfordításaik a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabbak, de árbevételüknek nagyobb részét fordítják fenntartó és termelést bővítő beruházásokra: 2019-ben a KKV-k árbevételük 11,6, míg a nagyvállalatok 7,5 százalékát fordították beruházásokra, ezzel az iparág exportnövelésének reménységei.
(MAGYOSZ)