A fejfájás a legegyszerűbb hétköznapi feladatok elvégzését is megnehezítheti, ezért jobb, ha minél többet tudunk róla és arról, hogyan előzhetjük meg a kialakulását, vagy szüntethetjük meg azt akár teljesen.
Mi állhat a fejfájás hátterében?
Leggyakoribb okai között szerepel a stressz vagy a szellemi túlterheltség, de okozhatja dohányzás vagy alkoholfogyasztás is. Vannak úgynevezett elsődleges fejfájások, mint például a migrén, amelynek valódi oka nem ismert, de valószínű, hogy az agyi erek kitágulása, az agykörnyéki véráramlás megváltozása, időjárási tényezők, menstruáció vagy bizonyos ételek tehetők felelőssé a kiváltásában. Okozhat fejfájást egy megterhelő fizikai aktivitás, túlzott mennyiségű étel fogyasztása vagy túl sok koffein is, kevés folyadékbevitel, sok cukor vagy szénhidrát fogyasztás, kialvatlanság, magas vérnyomás, de akár jele lehet egy kezdődő megfázásnak vagy megbetegedésnek is. Fontos, hogy ellenőriztessük rendszeresen vérnyomásunkat. Amennyiben magas (>140/90 Hgmm), keressük fel az orvosunkat. Vannak úgynevezett másodlagos fejfájások, amelyeknek egyéb betegségek – mint például szemészeti problémák, magas vérnyomás, belgyógyászati problémák, neurológiai okok vagy akár daganatos megbetegedés – állhatnak a hátterében.
Milyen kivizsgálások lehetnek szükségesek?
Mivel a fejfájás gyakran bizonyos betegségek kísérő tünete, így a cél nem csupán a fájdalom csillapítása, hanem az okok feltárása is kell, hogy legyen. A szakorvos egy előzetes kikérdezés után megméri a vérnyomást, megnézi a látásélességet és további vizsgálatokat, mint például labor ellenőrzést, nyaki gerinc röntgent, koponya CT-t vagy MR-t, neurológiai vizsgálatot, fogorvosi vagy fül-orr gégészeti kivizsgálást is javasolhat. A gyakran visszatérő, erős fájdalmak hátterében sokszor migrén áll azonban az olyan kísérőtünetek fennállásakor, mint a beszéd/látás- vagy tudatzavar, hányinger és bénulás mindenképpen, minél előbb orvosi segítséget kell kérni, ugyanis hátterében aneurysma (a verőerek egyikén kialakuló tágulat) repedés, agydaganat, stroke (szélütés) vagy láz esetén agyhártyagyulladás is állhat.
Milyen gyógymódok ismertek?
Gyakran az is elég lehet a fejfájás megelőzésére, hogy megfigyeljük, milyen előzmények vezetnek a fájdalomhoz, melyek azok a tényezők, amelyek kiválják a panaszokat. Ha például tudjuk, hogy bizonyos ételek után fájdalom jelentkezik, vagy nem iszunk eleget, akkor szokásaink változtatásával sokat segíthetünk a fájdalom elkerüléséért. A gyógyszerek mellett a panaszokat szellőztetéssel, nyaki és vállövi masszázzsal, hidegvizes borogatással, sétával, fejkörzéssel is enyhíthetjük. Migrén esetén gyakran csak a pihenés segít egy hűvös, lesötétített szobában. Hosszú távon törekedjünk a stresszfaktorok csökkentésére, és az egészségesebb életmódra. Ha egyéb betegség áll a fejfájás hatterében, abban az esetben a szakorvos dönt a kezelés módjáról és a szükséges és alkalmazható fájdalomcsillapító gyógyszerekről.